Kifizetésekkel kapcsolatos adózási szabályok

Mikor kell adózni?

Nyugdíjkorhatár elérése esetén a pénztártag által igényelt egyösszegű kifizetés kizárólag abban az esetben adómentes, ha:

  • vagy 2012.12.31-e lőtt keletkezett a pénztártagsága
  • vagy 2013.01.01-je után keletkezett a pénztártagsága, És eltelt a kötelező 10 éves nyugdíjpénztári várakozási ideje.

Rokkant nyugdíjasként minden esetben adómentes a kifizetés.

Ha örökösnek, kedvezményezettnek kerül kifizetésre az elhunyt pénztártag számláján összegyűlt pénz, adómentes lesz a kifizetés.

A kötelező várakozási idő után (10 év után) felvett összeg részben adómentes. Ha a pénztártag csak a felhalmozott hozamot veszi fel, azt adómentesen megteheti, a tőkerész után azonban adózni kell.

Adózás mértéke

Ha a jövedelem után a magánszemélynek kell megfizetnie a TB járulékot vagy az egészségügyi hozzájárulást (EHO), akkor az adóköteles tőke 84%-át kell venni (ez lesz az adóalap) és ezután kell megfizetni mind az SZJA-t (15%), mind az EHO-t (19,5%).

Egy egyszerű példa 10 év utáni kifizetés igénylésekor, adóköteles kifizetés esetén:

Kifizetés 1.000 Ft

Egyéb jövedelem (1.000 Ft * 84%): 840 Ft (ez az összeg lesz az adóalap)

Fizetendő SZJA előleg:
15%-os SZJA: 840*15% = 126 Ft

Fizetendő EHO: 840*19,5% = 164 Ft

Az önkéntes nyugdíjpénztári kifizetés után az Szja-t a pénztár vonja le és fizeti be a NAV-nak, a kötelezően fizetendő egészségügyi hozzájárulást (EHO) az év végi adóbevallással egyidejűleg a pénztártagnak kell megállapítani, bevallani, és a bevallás benyújtásának határidejéig megfizetnie.

Kifizetés adóalapjára vonatkozó szabályozás:

A 2008. évtől minden befizetet tagdíjnak (egyéni és munkáltatói hozzájárulás is) minimum 10 évet kell eltöltenie a nyugdíjpénztári befektetésekben, mielőtt a kifizetéskor érvényesíthető lenne a tőkekifizetésre a 12. évtől induló adóalapcsökkentési lehetőség.

SZJA tv. 28.§ (8) bekezdés:

„Ha az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja részére a nyugdíjpénztár a kötelező várakozási idő leteltét követően nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetést teljesít (vagyoni értéket juttat), az adóköteles jövedelmet a következők szerint kell megállapítani: a kötelező várakozási időszak letelte évében és az azt követő első évben kifizetett (juttatott) bevételt, kivéve a fedezeti alapból történő befektetések hozama vagy értékelési különbözet címén az egyéni számlán jóváírt összegből teljesített kifizetést, juttatást (e rendelkezés alkalmazásában a továbbiakban: bevétel) teljes egészében, míg a kötelező várakozási időszak letelte évét követő

  • második évben kifizetett (juttatott) bevétel 90 százalékát,
  • harmadik évben kifizetett (juttatott) bevétel 80 százalékát,
  • negyedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 70 százalékát,
  • ötödik évben kifizetett (juttatott) bevétel 60 százalékát,
  • hatodik évben kifizetett (juttatott) bevétel 50 százalékát,
  • hetedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 40 százalékát,
  • nyolcadik évben kifizetett (juttatott) bevétel 30 százalékát,
  • kilencedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 20 százalékát,
  • tizedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 10 százalékát

kell jövedelemnek tekinteni. A kötelező várakozási időszak leteltét követő tizedik évet követően kifizetett (juttatott) bevételt a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni."

„A nyugdíjpénztár tagja egyéni számláján a 2007. december 31-ét követően jóváírt tétel nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetése esetén

  1. a bevétel teljes egészében egyéb jövedelem arra az összegre vonatkozóan, amelynél a jóváírás és a kifizetés (juttatás) időpontja között tíz év még nem telt el;
  2. a jövedelem megállapításának e bekezdésben foglalt szabálya szempontjából a kötelező várakozási időszak letelte évének - a jóváírást követő évet első évnek tekintve - az adott összeg(ek) jóváírásának naptári évét követő tizedik évet kell tekinteni, azzal, hogy, elsőként a legrégebben jóváírt összegek kifizetését (juttatását) kell vélelmezni.”

2005. évtől új szabály: a 10 éves várakozási idő letelte után, a 12. évtől évente 10%-kal csökken a kifizetésnél az adóköteles rész, és a 21. évben (a belépéstől számítva, illetve a 2008. január 1. után befizetett összegekre évente 21 év eltelte után, amíg nem éri el a nyugdíjazást a tag.) adómentesen kivehető a teljes összeg a nyugdíjpénztári számláról a nem nyugdíjas pénztártagoknak is. Tehát a 2007. év végéig befolyt összegeket egyben kell kezelni. Ha valaki korábban „elfogyasztotta” ezt a tagdíjrészt, akkor hiába éri el a 21. évet, nem tud adómentes tőkét felvenni, mert azt már korábban felvette! Pl. az 1995. évben belépett pénztártagok a 2016. évben már felvehetik a 2007. év végéig befolyt tagdíjukat adómentesen. Aki 1996. évben lépett be a pénztárba, annak 2016. évben még a 2007. év végéig befolyt tagdíjának a 10%-a után SZJA-t és EHO-t kell fizetnie.

2008. évtől évente kell nézni, hogy meglegyen a 20 év az adott évi befizetésekre vonatkozóan és csak az az adott évi befizetés vehető fel adómentesen a 21. évtől. Természetesen itt is igaz, hogy ha még nem vette ki ezt a tőkerészt a tag.

Az alábbi táblázatban azt mutatjuk be, hogy a 2007. év végéig befolyt tőke hány %-a adóalap attól függően, hogy mikor lépett be a pénztártag a pénztárba és hogy melyik évben kéri a kifizetést (arra az esetre igazak az alábbi adatok, ha nem lett „elfogyasztva”/ kifizetve a 2007. év végéig befolyt tőke):

Kifizetés éve
Belépés éve 2016. év 2017. év 2018. év 2019. év
1995. 0% 0% 0% 0%
1996. 10% 0% 0% 0%
1997. 20% 10% 0% 0%
1998. 30% 20% 10% 0%
...
2005. 100% 90% 80% 70%

Frissítve: 2018. január

 

 

Copyright © 2018 - Gyöngyház Önkéntes Nyugdíjpénztár